1. 1993. évi III. törvény ellátásai

(a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról)


2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások



1. 1993. évi III. törvény ellátásai

( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról )


Típus

Jogosultság

Ki állapítja meg?

Forrás

Forma/összeg

I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások


  1. rendszeres szociális segély


2000. május 01-től az önkormányzat a segély megállapításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatottak esetén 30 napos közhasznú foglalkoztatást ír elő.




a./ a 18. életévét betöltötte és munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, és a havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 % -át (18.560,- Ft)


b./ aktív korú nem foglalkozta-tott, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 % -át (16.240,- Ft) és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj minden-kori legkisebb összegének 80 %-át (18.560,- Ft)








helyi önkormányzat

képviselő testülete








önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul



a jövedelemmel nem rendelkező személy esetén érje el, jövedelemmel rendelkező esetén az egyéb jövedelmekkel együtt érje el, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, ( 18.560,- Ft )

aktív korú nem foglalkoztatott esetén 70 %-át (16.240,- Ft)



2. időskorúak járadéka


az, aki a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és a saját és házastársa (élettársa) egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének a 80 %-át (16.240,- Ft), egyedülálló esetén 95 %-át (22.040,- Ft)





önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul


a jövedelemmel nem rendelkező személy esetén érje el, jövedelemmel rendelkező esetén az egyéb jövedelmekkel együtt érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át (18.560,- Ft),

egyedülálló esetén 95 %-át (22.040,- Ft)



3. lakásfenntartási

támogatás

Támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, feltéve hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének

- 25%-át az egyszemélyes háztartás esetén, ill. ha a háztartásban élő személyek több, mint fele 25 év alatti tanuló gyermek, vagy fogyatékos személy,

- 30%-át a fentiekbe nem tartozó háztartások esetén

meghaladja

támogatásra jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy.

Egyéb esetekben a helyi önkormányzat rendeletében határozza meg a lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét a jogosultság jövedelmi határát









helyi önkormányzat

képviselő testülete









önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul









a támogatásnak biztosítania kell a lakhatás feltételeinek megőrzését

min 2.500,- Ft



4. adósságkezelési

szolgáltatás

az önkormányzat lakhatást segítő adósság-kezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt

  1. akinek az adóssága meghaladja az 50.000 forintot

  2. akinek legalább 6 havi tartozása van a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjak, közös költségek, lakbérhátralékok, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetében, amennyiben a tartozás a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban jött létre.

Feltétel: adósságkezelési tanácsadáson való kötelező részvétel





helyi önkormányzat

képviselő testülete


az önkormányzat rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait





önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul



mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb 200.000 forint lehet

a támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően


Az adósságkezelés időtartamára, de legalább egy évre a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt (l.: 3. pont)



5. ápolási díj


a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló hozzátartozó

Meg kell állapítani az ellátást, ha az ápolt

- súlyosan fogyatékos, ill.

- 18 év alatti tartósan beteg


Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg






helyi önkormányzat

képviselő testülete a háziorvos igazolása és szakvéleménye alapján






önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul



súlyosan fogyatékos és 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél kevesebb nem lehet

(2004-ben: 23.200,- Ft),


a 18 év feletti tartósan betegeknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál (2004-ben 18.560,-Ft-nál) kevesebb nem lehet.

Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 8,5 % nyugdíjjárulék levonásra kerül



6. átmeneti segély


azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és önmaguk, illetve családjuk fenntartásáról másféle módon nem képesek gondoskodni,

alkalmanként egy-egy nagyobb kiadás, például: betegség, elemi kár esetén





helyi önkormányzat

képviselő testülete





önkormányzati költségvetés


változó pénzösszeg (eseti vagy folyamatos) átmeneti segély,
pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható


7. temetési segély


aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése létfenntartását veszélyezteti





helyi önkormányzat

képviselő testülete





önkormányzati költségvetés


változó pénzösszeg, de a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.


vissza


II. Természetben nyújtott szociális ellátások



a) pénzbeli ellátás helyett



1. lakásfenntartási támogatás


az I/3. pontban leírtak szerint


helyi önkormányzat

képviselő testülete


önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul


például: közüzemi díjak térítése, tüzelőutalvány


2. átmeneti segély


az I/6. pontban leírtak szerint


helyi önkormányzat

képviselő testülete


önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul


például: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermek-intézmény díjainak kifizetése,


3. temetési segély


az I/7. pontban leírtak szerint


helyi önkormányzat

képviselő testülete


önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul


temetési költségek átvállalása


b) természetbeni ellátások



1. köztemetés


akinek nincs vagyona, tartásra köteles és képes hozzátartozója


helyi önkormányzat

képviselő testülete


önkormányzati költségvetés, melyhez a központi költségvetés hozzájárul



temetés


2. közgyógyellátás



a; alanyi jogon: bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az a rendszeres szociális segélyben részesülő, - aki 67%-os munkaképesség-csökkent, illetve vak személyi járadékos, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, pénz-ellátásban részesülő hadigon-dozott és nemzeti gondozott, sorkatonai családi segélyben részesülők, rokkantsági járadékban, I., II., csoportú rokkantsági, illetve baleseti nyugellátásban részesülő, és az aki, vagy aki után eltartója, szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül








jegyző








központi költségvetés


a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező térítésmenetesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozási eszközökre, ideértve az utóbbiak javításának költségeit, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre



b; normatív alapon: egy év időtartamra annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át (2.320,- Ft) meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (23.200,- Ft), egyedülélő esetén 150 %-át (34.800,- Ft)







jegyző






központi költségvetés




c; méltányossági alapon:

aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni




helyi önkormányzat

képviselő testülete

központi költségvetés

önkormányzati költségvetés

A méltányosságból megállapított igazolvány esetén az önkormányzat térítést fizet a Megyei Egészségbiztosítási. Pénztár részére, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-a, mely 2004-ben 17.400,- Ft



vissza


2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások 2004. január 1-től




Típus szabályozása





Jogosultság



Forrás



Mértéke és megállapítója


1. Rokkantsági járadék


83/1987. (XII. 27.)

MT rendelet


A 18. életévét betöltött személy, ha 25. életévének betöltése előtt 100 %-ban munkaképtelenné vált.



központi

költségvetés


Egységes, jelenleg havi 25320,-Ft. Igénylése, elbírálása, megállapítása a Megyei (Fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál.

folyósít: NYUFIG


2. Átmeneti járadék

többször módosított

8/1983. (VI. 29.)

EüM-PM rendelet



akinek munkaviszonyát megszüntették, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, 50 % munkaképesség-csökkenésű, rehabilitációs munkahelyet nem tudnak számára biztosítani





központi

költségvetés


a várható öregségi nyugdíj 75 %-a, de minimálisan a rendszeres szociális járadék összege


megállapítás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

folyósít: NYUFIG


3. Rendszeres szociális járadék


többször módosított

8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet



aki a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, 50 %-os munkaképesség-csökkenésű és rehabilitációs munkahelyet nem tudnak számára biztosítani




központi költségvetés


a/ öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén: 23.790,-Ft


b/ egyéb esetben : 20.390,-Ft


megállapítás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

folyósít: NYUFIG




4. Vakok személyi járadéka

6/1971. (XI. 30.)

Eü.M rendelet,

1032/1971. (VII. 14). Kormányhatározat

2001. július 1-jétől nincs új megállapítás


18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (1 év), ill. véglegesen elvesztette

(méltányosságból, egyedi elbírálás alapján adható 18. éven alulinak)





központi költségvetés




5. Házastársi pótlék


89/1990. (V. 1.)

MT rendelet

1998. január 1-jétől nincs új megállapítás


házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a havi 9.670,-Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség. csökkenés.), és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg





központi költségvetés



összege: 15.060,-Ft


folyósít: NYUFIG


6. Házastárs utáni jövedelempótlék

89/1990 (V. 1.)

MT rendelet

1998. január 1-től nincs új megállapítás


Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult






központi költségvetés


összege: 10.364,-Ft


folyósít: NYUFIG


7. Cukorbetegek támogatása


18/1987. (XII. 24.)

EüM rendelet

2000. január 01-től nincs új megállapítás


Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik





központi

költségvetés





összege: 100 Ft


8. Mozgáskorlátozottak. közlekedési támogatása.


164/1995. (XII. 27.)

Kormányrendelet



aki: - súlyosan mozgáskorlátozottnak minősül

(3. évet betöltött, a közlekedési támogatás igénylése esetén 1 évet betöltött) és az egy főre jutó, tárgyévet megelőző év havi átlag nettó jövedelme a tárgyév január 1-jén az öregségi nyugdíjminimum 2,5-szeresét (58.000,- Ft)

nem haladja meg


- gépkocsiszerzési támogatás

- gépkocsi-átalakítási támogatás

- közlekedési támogatás

- parkolási engedély (jövedelemtől független)






központi költségvetés


gépjármű vételárának 60 %, max. 300.000,-Ft átalakitás: max. 30.000,-Ft a közlekedési támogatás alapösszege 7.000 Ft/év. Életkortól és aktivitástól, valamint kiskorú nevelésétől függően

7.000-28.000,-Ft


- inaktív személy: 7.000 Ft,

- kiskorú ellátásáról gondoskodik: 10.500 Ft

- tanul vagy dolgozik (1-62 év) 24.500 Ft,

- tanul vagy dolgozik és kiskorú

ellátásáról saját háztartásában

gondoskodik: 28.000 Ft.


az igényt a lakóhely (tartózkodási hely) alapján illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani


9. Egészségkárosodási járadék


8/1983. (VI. 9.)

EüM-PM rendelet


munkaviszonya megszűnt, és

legalább 36 %-os munkaképesség-csökkent bányász dolgozó, aki életkorától függően a jogszabályban meghatározott földalatti bányászmunkát végzett



központi költségvetés

megállapító : NYUFIG

a rehabilitációs foglalkoztatás megszűnésének időpontjában a rehabilitációs munkakörben megállapított kereset-kiegészítés összegével azonos (a korábbi átlagkereset 50 %-a), de nem lehet magasabb mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa (69.600,- Ft)


10. Sorkatonai családi segély


1993. évi CX.

törvény és vhr.



sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a bevonulást megelőzően eltartotta, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, vagy a tartásra kötelezettségét a bíróság állapította meg




központi

költségvetés



az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos (23.200,-Ft),

amennyiben több személy jogosult az ellátásra,

úgy személyenként a fenti alapösszeg

70 %-ával emelkedik, jegyző állapítja meg



11. Anyasági támogatás


1998. évi LXXXIV. törvény




min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer)

részt vett terhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott)



központi

költségvetés


az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a (52.200,-Ft), ikergyermekek esetén 300% (69.600,-Ft)

Megállapít és folyósít: a területileg illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága

vagy a családtámogatási kifizetőhely

12. Gyermekgondozási segély

(GYES)

1998. évi LXXXIV. törvény



A szülő, a nevelőszülő, a gyám a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig.

Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig.

Nagyszülő 2001. május 1-től jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek

- első évét betöltötte, továbbá

- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint

- szülei a GYES-ről lemon-danak és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe

Méltányosságból

az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter megállapíthatja:

a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak:

- ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, vagy abban az esetben,

- ha az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosított.

megállapíthatja, meghosszabbíthatja:

a gyermek 8. életévének betöltéséig,

  1. ha napközbeni ellátás keretében nem gondozható, vagy tartósan beteg, testi v. értelmi fogyatékos gyermek esetén annak 14. életévéig.

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a szülő a gyermek 1,5 éves kora után, a nagyszülő a gyermek 3 éves kora után napi 4 órában folytathat, illetőleg időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.













központi

költségvetés




az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, 2004-ben 23.200,- Ft

Ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, 2004-ben 46.400,- Ft

(8,5 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért szolgálati időnek minősül)


Az igényt a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságához kell benyújtani, kivéve, ha az igénylő munkahelyén családtámogatási kifizetőhely működik.


A méltányossági kérelmeket kizárólag az illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságához kell benyújtani.




13. Gyermekgondozási díj


1997. évi LXXXIII. törvény



- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt

- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni (napi 4 órában sem), kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást.






központi

költségvetés



a naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjától

2004-ben 83.000,- Ft

8,5 % nyugdíjjárulék és SZJA-előleg kerül levonásra, a családi adókedvezmény (nyilatkozat alapján) érvényesíthető

folyósításának ideje szolgálati időnek minősül

Megállapítja és folyósítja: az OEP területi illetékes szerve, illetve a munkahelyi családtámogatási kifizetőhely.






14. Családi pótlék


1998. évi LXXXIV. törvény



A szülő jogán jogosultak:

- a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, a még nem tanköteles, a tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézményi) tanulmányait folytató gyermek után

- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után

a családi pótlék saját jogon jogosult

- a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy,

- az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,

  1. akinek mindkét szülője elhunyt

  2. akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

  3. aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

  4. akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.








központi

költségvetés



Az ellátás havi összege (a családi pótlék és családi pótlék):

- egy gyermekes család esetén 4.900,- Ft

- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 5.700,- Ft

- két gyermekes család esetén (gyermekenként) 5.900,- Ft

- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 6.900,- Ft

- három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 7.500,- Ft

- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 8.000,- Ft

- a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek-védelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén

6.900,- Ft


15. Magasabb összegű családi pótlék



Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos:

- az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (5/2003.(II.19.) ESZCSM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul

- az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag legalább még egy évig fennáll.






központi

költségvetés

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 13.300,- Ft

- tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén, valamint a 18 éven felüli tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos személy esetén 15.000,- Ft

  1. 18 év alatt megállapítja a kórház osztályvezető főorvosa

  2. 18 év felett az OOSZI


16. Gyermeknevelési

támogatás


1998. évi LXXXIV. tv.


1999. jan. 1-től méltányosságból nem hosszabbítható meg



az az anya, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti


A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt kereső tevékenységet napi 4 órában lehet folytatni, illetve időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.






központi

költségvetés


az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2004. január 1-től 23.200,- Ft)

a támogatás szolgálati időre jogosít

(8,5 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, szolgálati időnek minősül)


Megállapítja és folyósítja: az illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága.


17. Fogyatékossági

támogatás


1998. évi XXVI. tv.


A támogatás 2001. július 1-től állapítható meg!



az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki

  1. látási fogyatékos

  2. hallási fogyatékos

  3. értelmi fogyatékos

  4. mozgásszervi fogyatékos

  5. autista, illetőleg

  6. halmozottan fogyatékos

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.







központi

költségvetés


az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a (2004-ben 14.880,- Ft) abban az esetben, ha

  1. látási fogyatékos

  2. értelmi fogyatékos

  3. mozgásszervi fogyatékos,

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (2004-ben 18.560,- Ft) abban az esetben, ha halmozottan fogyatékos, vagy

  1. értelmi fogyatékos

  2. mozgásszervi fogyatékos,

feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.


Megállapítja és folyósítja: az illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága



 

 

Clean and Simple

Aktuális

Tartalma: - Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény-kimutatás) - A vagyonfelhasználásával kapcsolatos kimutatás - Célszerinti kifizetések kimutatása - Támogatások kimutatása - A közhasznúsági tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámoló Budapest, 2007. május 31.

jQuery Powered

Jogszabályok

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására alapvetően két körülmény miatt kerül sor: egyrészt törvényből fakadó jogalkotói kötelezettség, másrészt az R. alkalmazása során felmerült igények teljesítése érdekében...

Contuct Us

Érintkezés

Vegye fel a kapcsolatot

Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika 1 Mária utca 4 1085 Budapest